Iskolánk története

 "Baranya vármegye alispánja 1749. (alisp.) 1927. Sz. leiratával arról értesítette a szentlőrinci járási főszolgabíró útján a szentlőrinci község elöljáróságát, hogy a nagy méltóságú m. kir. Földművelésügyi miniszter úr a téli gazdasági iskola felállítására legalkalmasabbnak Szentlőrinc községet véli. Amennyiben a helyszíni tárgyalás során a község részéről alkalmas telek lenne felajánlva, a téli gazdasági iskolát a m. kir. földművelésügyi miniszter úr Szentlőrincen fogja felállítani." (Megyei Levéltár)
Szentlőrinc község akkori vezetősége és lakossága felismerve a helyzetet, lelkesen állt az iskolaépítés ügye mellé. Az építési munkálatok 1929. június 1-jén kezdődtek. Az épület (tanépület és két tanári lakás) tervezője és az építés vezetője Tsheuke Hermann budapesti műépítész volt. Az építés ütemesen haladt, és 1930 nyarára teljesen elkészült. Az iskola neve szentlőrinci Magyar Királyi Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskola lett.
Komoly előkészítő munka után 1930. november 4-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg az 1930/31. tanévet Banke Antal, az iskola első igazgatója. Legelső feladat az oktató-nevelő munka beindítása volt. Az iskola a kor követelményeinek megfelelően a kisárutermelő parasztság fiait oktatta mezőgazdasági tanulmányokra. A gazda ifjak részére két téli féléven át alapos elméleti és gyakorlati képzést adott, majd ezt a képzést két nyári féléven keresztül saját gazdaságukban az iskola tanárainak útmutatásai mellett gyakorlattal egészítették ki. Az oktatás célja az volt, hogy a gazdaifjak az iskola elvégzésével képesek legyenek kis- vagy középbirtok vezetésére.
A kis létszámú tanári kar - tankönyvek hiányában - saját készítésű jegyzetekkel látta el a tanulókat. Nevelői feladataik között szerepelt az új iskolatípus megismertetése, megszerettetése a tanulókkal, a szülőkkel, a környező községek lakosságával. A második tanév beindítása már sokkal könnyebben ment. Száznál több jelentkezőből választotta ki az iskola vezetősége a felveendőket. Az új tanulóotthon már szűknek bizonyult. Azok a tanulók, akiknek már nem jutott hely a tanulóotthonban, externátusban laktak.
A tantestület oktató-nevelő tevékenysége úttörő munkának számított ebben az időben. A szükséges ismeretanyag elsajátítása érdekében tanulmányi kirándulásokat szerveztek, pályatételeket tűztek ki az ifjúság számára. A tanári kar jó és lelkes munkájára csakhamar felfigyeltek a községben. Banke Antal igazgató javaslatot tett arra, hogy az iskolát elvégzett tanulókat tömörítsék "Aranykalászos Gazdák Gazdakörébe", hogy "az iskola elvégzése után is összetartozandónak vallják magukat, és segítőtársai lehessenek az iskolának a mezőgazdasági kultúra terjesztésében". Ugyanekkor Véniss Gyula tanár javasolta, hogy avasson az iskola zászlót, "mely szimbóluma lesz a kultúra terjesztésének".
Az 1932 márciusában megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállításon iskolánk is részt vett kiállítási anyaggal. A gazdasági szakoktatási csoportban elnyerte a "Dr. Tóth Jenő Vándorserleget" egyévi megőrzésre. 1933 májusában Miniszterközi Bizottság látogatta meg iskolánkat. A látottakról elismeréssel nyilatkoztak.
Az iskolai élet zökkenőmentesen haladt tovább. A tanári kar szakmai előadások tartásával segítette a gazdatársadalmat. A közeli és távolabbi községekbe látogatva szakmai tanácsokkal látták el a gazdákat. Házilag sokszorosított értesítőszerű lapot készített a tantestület, melybe a tanulók is írhattak. A lap célja az volt, hogy a legfontosabb ismereteket közölje az "aranykalászos gazdák"-kal és a tanuló ifjakkal. A lap címe Mezőgazdasági Értesítő volt.
1934/35-ben iskolánk az ország legnépesebb, legnagyobb téli gazdasági iskolája lett. 1936 szeptemberében újabb kiállítási sikereket értek el tanulóink. A pécsi gyümölcs-, szőlő- és virágkiállításon Pécs város díszoklevelét nyerték el tanulóink, és egy nagy Zsolnay eozin vázát kaptak tiszteletdíjul. 1937 tavaszán a tanépület alagsorában keltető állomás indult be. Innen látták el Szentlőrinc és a környező községek kisgazdáit naposcsibével.
Az iskolai önképzőkörök is komoly tevékenységet fejtettek ki ebben az időben. Tanárok irányításával a gazda ifjak önálló műsorokat adtak egy-egy gazdagyűlésen, vándorgyűlésen. Színdarabokat tanultak be, és azzal léptek fel Szentlőrincen és a szomszédos településeken.
A háborús mozgolódások mind közelebbről érintették iskolánkat: 1940-ben iskolai helyiséget vett igénybe irodának és tiszti lakásnak a honvédség egyik pécsi alakulata. A háborús hangulatot még jobban éreztette az iskolai óvóhely létesítése 1942 decemberében. 1943-ban az iskola tangazdaságot szervezett a gyakorlati oktatás hatékonyabbá tétele érdekében. A tangazdaság területének nagysága (36 kh) közel megegyezett a környékbeli parasztgazdaságok nagyságával. Tanulóinknak alkalma volt ezen keresztül a helyes vezetést, irányítást megtanulni.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1944. október 29-vel az iskolai oktatást megszüntette, így az intézet mint Téli Gazdasági Iskola befejezte működését. Az 1944/45. tanévben a háborús események következtében a tanítás átmenetileg szünetelt.
1945. szeptember 18-án indult meg a tanítás. A Magyar Állami Mezőgazdasági Szakközépiskola első évfolyamára 41 tanuló iratkozott be. A kor kívánalma az volt, hogy a munkás-, parasztszülők gyermekei középiskolai szinten sajátíthassák el a mezőgazdaság tudományát; nagyobb általános műveltséggel és széles körű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Az oktatás egységes irányítása érdekében hozott határozatnak megfelelően az iskola 1949-ben az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá került Magyar Állami Mezőgazdasági Gimnázium elnevezéssel.
1950-től azonban újra a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozott az iskola, mivel a szakmai képzéshez szükséges tárgyi feltételek csak így voltak biztosítva. A földreform és a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése megkövetelte a fokozottabb szakemberképzésre való átállást. Ezért a négyéves mezőgazdasági középiskola rendszeréről áttértek a hároméves technikusképzésre, az iskola Mezőgazdasági Technikum lett.
1951-ben beindult a levelező oktatás. 1952-ben a háború utáni 212 katasztrális hold terjedelmű gazdaság 2300 kh-ra fejlődik fel. Megalakult a KISZ, ifjúsági építőtáborokba mehettek a tanulók, országjárásokon vehettek részt. Az 1955/56. tanévtől kezdődően ismét visszatért a négyéves képzés. Még ugyanebben az évben a dunai jeges ár által sújtott társintézményünk tanárait és harmadéves tanulóit főhatóságunk gyors intézkedéssel iskolánkhoz helyezi. Itt fejezik be tanulmányaikat a szekszárdi végzős tanulók.
1960-ban Olessák Albert szaktanár szervezésében megkezdi működését a Mezőgazdasági Szakosított Iskola tejgazdasági tagozata, amely jó szakembereket adott a mezőgazdaságnak. A tagozat 1963-ban szűnt meg. 1963-ban a diákotthont kollégiummá avatják. Ebből az alkalomból veszi fel iskolánk és kollégiumunk az "Ujhelyi Imre" Mezőgazdasági Technikum nevet. Ugyanebben az évben iskolánk cseregyakorlatot szervezett egy NDK-beli mezőgazdasági szakiskolával. 1965-ben Iskolamúzeumot létesítettek.
Az 1968/69. tanévtől kezdődően a technikumi rendszerben történő oktatás fokozatosan megszűnt, helyette új típusú mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás vette kezdetét. A magasabb szintű szakmai és gyakorlati képzés mellett nagyobb általános műveltséggel rendelkező fiatalokat kívántak az életbe bocsátani. 1969-ben - iskolánk fennállásának 40. évfordulója alkalmából Ligeti Erika szobrászművész a jubileumi ünnepségre elkészítette Ujhelyi Imre mellszobrát.
Az 1970/71. tanévben beinduló élelmiszeripari tagozat, tejipari szakágazat újabb erőfeszítésekre késztette iskolánk egész tantestületét.  Külön említést érdemel Gyenis Antalné és Winter András tanárok öntevékeny szertár- és laboratóriumfejlesztő tevékenysége. Karsay Tibor tanár az alapozó gépműhely berendezésével, felszerelésével végzett nagyszerű munkát. 1973. szeptember 1-jén beindult a sütőipari szakmunkásképzés. Novemberben az új leánykollégium műszaki átadására került sor.
1974-ben iskolánk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól közvetlenül a Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya igazgatása alá kerül. 1978 szeptemberében 36 tanuló kezdte meg tanulmányait az új állategészségügyi tagozat első osztályában. 1979. március 13-14-én szakmai bemutatót tartott iskolánk, valamint állattenyésztő szakos tanárok részére országos továbbképzést. 1979-ben az első mezőgazdasági áruforgalmi szakos tanulók kezdték meg tanulmányaikat.
1980-ban már 14 nappali tagozatos osztályban folyt az iskolai oktatás. Emelkedett a felnőttképzésben, továbbképzéseken, szakmai tanfolyamokon résztvevők száma is. 1983-ban a Szentlőrinci Állami Gazdaság felépítette Tarcsapusztán a tanistállót, amit az iskola az 1995. évi megvásárlásig bérleti díj ellenében szakképzési célra használhatott. 1986-ban - az iskolabővítés során - 4 tanterem, 2 előadó, 2 laboratórium, egy 600 adagos konyha a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel és egy 150 fős ebédlő épült. 1987-ben létesült a tanácsterem, a szolgálati lakás, a fedett lőtér, a tornaterem és a garázs.
1987-től korszerűsödtek és javultak az oktatás technikai feltételei: video-hálózat létesült, számítógéppark külön tanteremben, jelentősen megnövekedett a szertárak állománya. 1989-ben épület-átalakítással tankonyha, tanétterem, tanvarroda készült. Kertészeti objektum szintén ebben az évben létesült (előadó, öltözők, üvegház). 1989. szeptember 1-jén indult - Magyarországon elsőként - ötödéves képzésként a háztartásgazdasági szak, a gazdasszonyképzés, amely egyéves képzés volt mezőgazdasági érettségivel rendelkező lányok részére.
A rendszerváltást követően az utóbbi 15 évben legfontosabb feladata az iskolának az oktatás modernizációja, szakképzésének munkaerő piaci igényekkel való összehangolása, a magasabb színvonalú képzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, a szükséges felújítások, korszerűsítések elvégzése, a tangazdaság kialakítása és folyamatos fejlesztése EU-s normáknak megfelelően, és az iskola pénzügyi gazdálkodásának racionalizálása volt. Az oktatás modernizációja és a szakképzésünk munkaerő piaci igényeknek megfelelő összehangolása területén az alábbi eredményeket érte el az intézmény:
1992-ben Erős Péter, Szabó Zoltán és dr. Ligetfalvi Ervin kidolgozták a mezőgazdasági áruforgalmi technikus képzés tantervét, amely országosan is elfogadásra került. Itt korszerű ismereteket (marketing, menedzsment, vállalkozási ismeretek, könyvvitel, számítástechnika stb.) sajátíthattak el a tanulók.
Az 1992/93-as tanévtől elindult az áruforgalmi szakon is az ötéves szakképzés. Az ország különböző részeiről, pl. Makó, Kalocsa, Kiskunhalas, Csepreg, is érkeztek tanulók erre a szakképzésre Szentlőrincre.
A rendszerváltást követően az állatállomány és a működő nagyüzemi állattartó telepek száma drasztikusan csökkent. Így az állattenyésztő szakon végzett tanulóknak szinte minimálisra csökkent a szakirányú elhelyezkedési lehetősége. Ezért az 1993/94-es tanévtől az egyik állattenyésztő osztály helyett általános mezőgazdasági osztályt indított az intézmény. Ezzel a speciális szakmai alapok helyett széleskörű ismeretek elsajátítását biztosította, ami mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi gazdálkodás feladatainak ellátására alkalmassá tette a tanulókat.
Felmérve a piaci igényeket, 1995. szeptember 1-től újabb szakváltást hajtott végre az intézmény. A másik állattenyésztő osztály helyett világbanki középfokú közgazdasági képzés indult. Ma már a piacgazdaságban csak eladható termékeket szabad előállítani, a piac által is elfogadott költségszinten, és lehetőleg a kereskedelmi, külkereskedelmi forgalmat is le kell bonyolítani. Ezt segíti az új szakképzés bevezetése.
Sikeresen pályázott az intézmény 1998-ban a világbanki támogatásra, így azóta mind a mezőgazdasági, mind a közgazdasági szakmacsoportos képzés világbanki tantervek alapján történt. A fenti támogatás biztosította a tanárok bel- és külföldi továbbképzését is.
A modernizáció végrehajtásának köszönhetően az országosan csökkenő tanulói létszám ellenére jelentősen javultak az iskola oktatási és beiskolázási eredményei.
A magyarországi középfokú szakmai képzés struktúrájának átalakítása után szétvált az általános és a szakképzés. Iskolánkban így a 9-12. évfolyamon mezőgazdasági és közgazdasági szakmacsoportban magas színvonalon folyik a közismereti és szakmai alapozó képzés. Az érettségi vizsgák letétele után tanulóink több szakképző évfolyamon folytathatták, folytathatják szakmai tanulmányaikat, szakképző évfolyamaink mindig eleget tesznek a tanulói és munkaerő piaci igényeknek.